Mikor térül meg egy CNG projekt?


Ügyfeleink részéről elég sok a felmerülő kérdés abban a tekintetben, hogy hogyan is fog megtérülni a CNG töltőállomás-beruházásuk. Amikor a részleteket kezdjük el kidolgozni a projektek kapcsán, mindig kiderül, hogy az ördög valóban ezekben lakik, a mondás igaz.

Terület kiválasztása

Első teendőnk mindenképpen a megfelelő terület kiválasztása. Sok szempontot figyelembe kell venni, de ezek közül a legfontosabbak:

 

Utóbbira példa: egy busz felvesz akár 100-150 kg CNG-t is egy tankolással. Ha a buszokat, nagy haszongépjárműveket nem tudjuk a területre beengedni, például a kis fordulókör miatt, akkor egy jelentős piactól vágtuk el magunkat.

 

Gázellátás a területen

Magyarországon a gázvezeték-hálózat rendkívül sűrű, kapacitása pedig igen nagy, a jelenlegi gázigénynél sokkal többet is képes volna kiszolgálni. Talán nem köztudott, de Magyarország gázfelhasználása évek óta meredeken zuhan, a hálózat viszont nem lett kisebb. Bőven vannak benne tartalékok.

 

Ennek ellenére sok esetben a kiválasztott területen infrastruktúra hiányában mégsem tudunk CNG töltőállomást létesíteni.

 

Lehet, hogy van vezetékes földgáz a telephelyen, csak éppen a töltőállomás számára szükséges, akár több száz m3/h kapacitás nem elérhető, ilyenkor a hálózat fejlesztése szükséges. Sok esetben a gázszolgáltató ezt díjmentesen is vállalja a nagy várható felhasználásra való tekintettel, más esetekben viszont a fogyasztónak kell ezt meghiteleznie, és a későbbiekben az energia árakból kompenzálja a szolgáltató.

 

A 100 méternél hosszabb gázvezeték létesítése építési engedély köteles, így ennek megvalósítása a bürokratikus szabályok miatt az 1 évet is elérheti. Ilyenkor a türelem vagy egy másik telephely lehet segítségünkre.

 

Technika kiválasztása

A töltőállomáson működő technika kiválasztásánál nemcsak a várható napi felhasználást, de az optimális műszaki üzemeltetést is tekintetbe kell venni. 

 

Kompresszor teljesítmény megválasztása

Ideális az, ha a töltőállomás kompresszora nem napi 1-2 órát, hanem napi 5-20 órát dolgozik. Ez kíméli leginkább a technológiát, és - mint azt majd látni fogjuk - ehhez lehet a legkedvezőbb gázárakat is elérni.

 

Példa:

  • Tervezett napi felhasználás: 1200 kg
  • 1200 kg = 1724 m3
  • 1724 m3 / 5h = 345 m3/h , 1724 m3 / 20h = 85,7 m3/h
  • Ideális kompresszor teljesítmény: 85 és 345 Nm3/h között

 

Nyilvánvaló, hogy egy 300 Nm3/h teljesítményű kompresszorban jóval nagyobb a tartalék, de lehet hogy feleslegesen nagy a céljainkhoz.

 

A kisebb kompresszor előnye, hogy a hozzá tartozó gáz ár a kisebb kapacitás lekötés miatt valószínűleg érezhetően kedvezőbb lesz, hátránya viszont, hogy a járműveket a nap folyamán elosztva kell megtankolnunk, hacsak nincs igen nagy CNG tárolókapacitásunk.

 

Több kompresszor, felfutó felhasználás

Érdekes lehetőség a felfutó felhasználásra való tervezéskor a két kompresszoros töltőállomás megvalósítása. Ez a gyakorlatban igen gyakran előfordul. A második kompresszor beépítése a konténerbe megtörténhet azonnal, az első üzembe helyezéskor, vagy bármikor a későbbiek során. A második kompresszort akkor kell bevetni, amikor a felhasználás ezt már indokolja.

 

Nem árt viszont tudni, hogy két kisebb kompresszor üzemeltetése fajlagosan drágább, mint egy nagyobbé, és kettőnél több kompresszor esetén ez még inkább igaz. Minél több kompresszorunk dolgozik a töltőállomásban (egy helyett), annál magasabb lesz a CNG önköltsége.

 

Pozitívumként említhetjük meg azt, hogy egy kompresszor hibája esetén a töltőállomás minden bizonnyal tovább tud üzemelni, ha kisebb kapacitással is.

 

Teljesítmény csökkentése nyomáscsökkentővel (reduktorral)

Amennyiben a rendelkezésre álló gáznyomás a telephelyen meghaladja az 1 bart, úgy lehetőségként felmerül egy olyan kompresszor modell alkalmazása, amelynek a felső szívóoldali nyomáshatára a telephely gáznyomásának közelében van, míg alsó határa valahol érzékelhetően lejjebb.

 

Példa: a telephelyen rendelkezésre áll 5 bar gáznyomás. A választott kompresszor modell előírt szívóoldali nyomása:

  • minimum 1,5 bar
  • maximum 4,5 bar

 

Egy ilyen kompresszor teljesítménydiagramja:

 

compressor_flow_rate.png

 

A fenti diagramon látható, hogy ha a bemenő nyomás 1,5 bar, akkor a teljesítmény 180 Nm3/h, míg ha 4,5 bar, akkor 450 Nm3/h. Kezdetben, amikor még felfut a felhasználás, egy nyomáscsökkentő segítségével 1,5 bar nyomást állíthatunk elő a kompresszor bemeneti oldalán, majd később ezt a nyomáscsökkentőt másikra cserélhetjük, míg el nem érjük a 4,5 bart, a kompresszor maximális bemeneti nyomását.

 

Ezzel a módszerrel is jól kezelhetjük a rendszerhasználati kapacitás lekötési díj problémáját, amiről majd mindjárt szót ejtünk. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a kompresszor működtetésének fajlagos költsége (1 kg CNG-re mekkora technikai költség rakódik) alacsonyabb bemenő nyomás esetén érezhetően nagyobb lesz.

 

Gáz árak


A magyarországi gáz ár összetétele:
  • rendszerhasználati díjak (RHD), ezen belül:
    • kapacitás lekötési díj
    • forgalom arányos díjak
  • molekula ár (metán ára)

 

Egy átlagos gázárban 18-30% az RHD, a fennmaradó költség a molekula ár.

 

Az RHD-t az 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet szabályozza, és csak energetikában járatos olvasóinknak tanácsoljuk az alapos áttanulmányozását. Lényeg: országrészenként és fogyasztói csoportonként (mennyiség függően) más és más díjakat kell alkalmazni, és ezektől a díjaktól eltérni nem lehet.

 

A gázkereskedők ajánlataikkal a molekula árban versenyeznek, az RHD pedig az igényelt maximális kapacitástól és a felhasznált mennyiségtől függ.

 

CNG töltőállomás létesítésekor saját jól felfogott érdekünk, hogy próbáljuk meg mind az RHD-t, mind a molekula árat alacsonyan tartani.

 

Gázszolgáltató - gázkereskedő

Itt ragadnánk meg az alkalmat annak tudatosítására, hogy míg a gázszolgáltató kiléte egy telephelyen adottság, addig a gázkereskedőt mi választhatjuk meg.

 

Magyarországon a gáz kereskedelem és a hálózati szolgáltatás elválik egymástól, így a több tucat magyarországi gázkereskedő bármelyikétől vásárolhatjuk a gázt, egyáltalán nem szükségszerű a hálózati szolgáltatóval egy cégcsoportban lévő kereskedőtől vásárolni. Példákat szándékosan nem írunk, de minden nagy magyarországi hálózati szolgáltatónak létezik kereskedelmi cége is.

 

Ha már van gázszerződésünk

Hacsak nem a CNG töltőállomásra hoztunk létre egy új projekt céget, vállalkozásunknak már valószínűleg van gázellátási szerződése.

 

Gáz árunk két dologtól függ:

  • milyen eredményesen tárgyaltunk a kereskedőkkel
  • milyen jellegű a felhasználásunk.

 

Ha a gázt eddig elsősorban fűtésre használtuk, valószínűleg elég magas lesz az ár: a nettó 150-170 Ft / m3 sem ritkaság. Ha ebből kellene CNG-t előállítani, akkor csak a gáz bruttó önköltségi ára (160 / 0,7) * 1,27 = 290 Ft / kg volna. Ha ezt kellene az európai 1 EUR / kg átlag áron árusítanunk, nem igazán keletkezne rajta profit.

 

Más a helyzet azoknál a cégeknél, akik a gázt valamilyen technológiában, gyártásban használják fel. Ilyen esetekben a szinte teljesen kiszámítható "zsinórfogyasztás" miatt a gáz ára nettó 110-120 Ft / m3 körül lehet. Ha ebből készítünk CNG-t, akkor a gáz önköltségi ára bruttó 200-210 Ft / kg, aminél már jelentős profit érhető el.

 

A gáz felhasználás tekintetében az ideális vevő a "zsinórfogyasztó", azaz az olyan fogyasztó, akinek sem nagy kiugrások, sem mélypontok nincsenek a felhasználásában. A CNG töltőállomás ilyen szempontból ideális, hiszen az üzemanyag-eladás kevésbé függ az évszaktól, mint a fűtés.

 

Vagyis nem biztos hogy érdemes az esetleg már meglévő, rossz gáz-árunkkal kalkulálni a projekt megtérülését: a CNG töltőállomást ellátó gázra valamilyen módon külön szerződést kell kötni.

 

Kockázatvállalás a molekula árban

A gázkereskedőkkel való tárgyalás során lehetünk kockázatkerülők vagy kockázatvállalók. Előbbi esetben hosszú távú, akár éves fix díjat kérünk, utóbbi esetben vállaljuk a gyakori árváltozást, amelyet egyébként a kereskedők különböző piaci mozgásoktól (legtöbbször a TTF-től) tesznek függővé. Ezek a piaci árváltozások (tőzsdei árak) bárki számára követhetők, transzparensek.

 

Látni kell, hogy a gáz árában mindig van kockázat. Ha mi nem vállaljuk, akkor a kereskedőnkre hárítjuk ezt, aki alaposan megkéri majd az árát.

 

Energiapiaci szakemberek egybehangzó állítása szerint középtávon (5-10 év)

  • a gáz ár csökkenésére számítunk
  • az olaj ár stagnálására vagy emelkedésére számítunk

 

A gáz árának csökkenését elsősorban az új kitermelési technológiáknak, a palagáz-bányászatnak köszönhetjük. A fogyasztás csökkenése mellett részben ez a magyarázata annak is, hogy a Gazprom például önkéntesen csökkentette az európai piacra szánt gáz árát, alkalmazkodva a piachoz. Erről bővebben itt lehet olvasni.

 

ttf_vs_long_term.png 

TTF és hosszú távú gáz árak közötti különbség. Forrás: Index

 

A fentiek miatt célszerűbbnek tűnik elfogadni egy tőzsdei változásoktól függő gáz árat, mint ragaszkodni egy hosszú távú fix árhoz. A lényeg úgyis a gáz és az olaj közötti árkülönbség: ha a benzin és a gázolaj 500 Ft-ra drágulna, akkor még mindig teljesen elfogadható és eladható a 360-380 Ft-os CNG. Sőt, ebben az esetben a kereslet komoly növekedésére számítanánk.

 

Alul- és túlfogyasztás

Ha fogyasztásunk előzetesen nagyon kiszámítható, akkor köthetünk olyan szerződést is, amelyben például a jelzett fogyasztástól 20%-kal elmaradó, vagy azt 20%-kal meghaladó fogyasztás esetén különböző díjakat kell fizetnünk. Ebben az esetben még alacsonyabbak lehetnek az árak.

 

Ha egy jól ismert flotta fogyasztását számoljuk ki (buszok, szemétszállítók, kisteherautók, taxik, stb.), akkor a 20%-os mennyiségi eltérés igen valószínűtlen, tehát vállalható ez a kockázat is. Ha közforgalmú CNG töltőállomásról beszélünk, akkor persze más a helyzet, ott nem célszerű alul- és túlfogyasztási díjakkal terhelni a projektet.

 

Kapacitás lekötési díj

A CNG-s projekt megtérülését a kapacitás lekötés alapjaiban tudja befolyásolni.

 

Egy példából kiindulva: ha napi 500 m3 gázt szeretnénk eladni egy kisebb CNG töltőállomáson, de 200 m3/h kapacitást kötünk le, akkor

  • egy 200 Nm3/h teljesítményű kompresszor csak napi 2,5 órát üzemelne, ami nem optimális
  • a magas kapacitás lekötési díjak miatt számíthatunk egy kb. nettó 140-150 Ft / m3 körüli gáz árra

 

Vagyis mind műszakilag, mind anyagilag messze vagyunk az optimumtól.

 

Persze megfelelő felfutás esetén, ha egy éven belül elérhető a napi 1000-1500 m3 felhasználás, akkor jó lehet ez a konstrukció, de ha a napi 500 m3 a reális, ne tervezzünk rá indokolatlanul nagy töltőállomást.

 

CNG önköltség, elérhető profit

Ha a fentieket megszívleltük, akkor a projekt induló gáz beszerzési ára valahol nettó 110-115 Ft / m3 körül lesz.

 

Egy kilogramm CNG önköltségi árában benne van:

  • gáz díj
  • elektromos áram díj
  • fogyó anyagok: kenőolaj, tömítőolaj, szilikagél
  • kopó anyagok: szelepek, gyűrűk, tömítések
  • szervizek munkadíja

 

Mindezekkel együtt egy kg CNG önköltsége nettó 170-180, bruttó 220-230 Ft / kg

 

Az átlagos európai bruttó eladási ár 1,0-1,1 EUR / kg. Ebből következően 1 kg CNG eladásán kb. nettó 60 Ft profitot lehet elérni. Más üzemanyagok esetén ez kb. nettó 10-20 Ft / liter, azaz a CNG nemcsak nagyobb beruházást igényel, de jóval nagyobb haszonnal is kecsegtet.

 

Nyilvánvaló, hogy a töltőállomás személyzeti költségei, a bérleti díjak, a biztosítások még lejönnek ebből a 60 Ft-ból, de ez más üzemanyagok esetén is pontosan így van, ebben nincs különbség.

 

Nagy mennyiségek eladása esetén a CNG sokkal jobb üzlet lehet, mint benzint vagy gázolajat árusítani. Különösen így van ez hosszabb távon, a korábban már tárgyalt piaci trendeknek köszönhetően.

 

Összefoglalás

Egy CNG töltőállomás-beruházás megtérülési kalkulációja nem triviális kérdés. Látható, mennyi mindent tekintetbe kell venni már az alap számítások elvégzéséhez is. Nem nehéz olyan paramétereket találni, amelyekkel a beruházás legfeljebb veszteséget képes termelni.

 

Ha azonban

  • jó területünk van
  • optimálisan választjuk meg a technikát
  • jó gáz szerződést kötünk
  • ésszerűen üzemeltetjük a kutat

 

akkor tulajdonképpen semmi sem ment meg bennünket attól, hogy egy jól jövedelmező CNG töltőállomásunk legyen.

 

Már csak azért sincs okunk félni, mivel az előrejelzések egész Európában a gáz árak csökkenését, a CNG technológia felfutását, és a CNG-s járműpark gyors bővülését jósolják.

 

Megjegyzés: cikkünkben 2014. januári árakkal számoltunk